Jogi infórmációk

A bérleti jogviszony, mind a bérbeadó, mind a bérlő oldalán sajátos jogokat és kötelezettségeket jelent. A bérbeadó fő kötelezettsége, hogy az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő birtokába adja. A bérlő fő kötelezettsége, hogy az ingatlant rendeltetésszerűen használja, a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vegye, és a megállapodás szerinti időpontban, vagy határidőig megfizesse a bérleti díjat bérbeadó számára.

A bérleti jogviszony alapján a bérlő jogosult az ingatlant használni, de több kötelezettség terheli. Így köteles tűrni, hogy a bérbeadó ellenőrizze a használatot, elvégezze az ingatlanon a rendkívüli felújítási munkákat, és köteles elvégezni a rendeltetésszerű használat során felmerülő kisebb javítási, felújítási munkálatokat. A bérleti jogviszony ideje alatt a bérlőt terhelik a nyílászárók, burkolatok karbantartása, felújítása, cseréje is.

Az ingatlan közterheit a bérbeadó viseli, és az épület központi berendezéseinek, közös használatú helyiségeinek karbantartásáról is ő gondoskodik.

Ha az ingatlan karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével oldható meg, a bérleti jogviszony a munkák elvégzésének ideje alatt szünetel. A kiköltöztetés ideje alatt a bérbeadó ugyanazon a településen cserelakást köteles felajánlani a bérlő számára. A költözéssel kapcsolatosan felmerült költségek a bérbeadót terhelik.

Amennyiben a bérlő a bérbeadó helyett azonnali beavatkozást igénylő munkálatokat végez, illetve végeztet el, igényt tarthat igazolt költségei megtérítésére. A bérlő az ingatlan átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadó kifejezett hozzájárulásával jogosult.

A bérlő bérleti díjat fizet a bérbeadó számára, amelynek összegét és a díjfizetés időpontját kölcsönösen állapítják meg. Ellenkező kikötés hiányában a bérleti díj minden hónap 15. napjáig esedékes.

A bérleti jogviszony megszüntetése:

A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles az ingatlant, annak berendezési és felszerelési tárgyival együtt a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni a bérbeadó részére. A jogviszony megszüntethető rendes illetve rendkívüli felmondással is. A felmondással bármelyik fél megszüntetheti a szerződést. A felmondást mindig írásban kell közölni.

A határozatlan időre létrehozott jogviszonyt bármelyik fél megszüntetheti rendes felmondással. A rendkívüli felmondás szankciós jellegű, a másik fél szerződésszegő magatartása esetén, bármilyen jogviszonyban gyakorolható. A rendkívüli felmondás mindkét fél részéről, mindkét esetben gyakorolható.

Bérlők védelme

Az új Ptk. felmondási jogot enged a bérlő számára akkor is, ha a bérelt dolog, lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség egészséget veszélyeztető állapotban van, még akkor is, ha erről a bérlő a szerződés megkötésekor vagy a dolog, lakás bérbevételekor tudott vagy tudnia kellett.

Szabályozásra került, miszerint bérlő a bérbeadót terhelő karbantartási vagy javítási munkálatokat elvégezheti a bérbeadó költségére, ha azokat a bérbeadó nem végzi el. A Ptk. korábbi rendelkezése alapján a bérlő a bérbeadót terhelő javítási és karbantartási munkák szükségességéről a bérbeadót köteles volt értesíteni, de csak a szükséges intézkedéseket volt jogosult elvégezni.

Új szabály, hogy a bérbeadót nem csak a bérleti díj megfizetésének elmaradásakor, hanem a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmaradása esetén is megilleti a törvény által biztosított és külön szerződéses rendelkezés nélkül is beálló felmondási jog.

Az új Ptk. meghatározta a lakásbérlet esetében kiköthető biztosíték (kaució) mértékét, amely legfeljebb a havi bérleti díj háromszorosa lehet. Az ezt meghaladó biztosítékot a bíróság a bérlő kérésére mérsékelheti.
Az új törvényben változatlanul szerepel az a szabály, mely szerint a bérleti szerződés akkor is fennmarad, ha a tulajdonos eladja az ingatlant. Változás azonban, hogy ilyen esetekben a régi és az új tulajdonos egyetemlegesen köteles helytállni a bérlővel szemben minden, a bérbeadót a bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettség teljesítéséért. Ez a rendelkezés a bérlő számára biztosítékot nyújt, mivel bármilyen, az értékesítéssel kapcsolatos igényével a korábbi és az új tulajdonoshoz is fordulhat. Az eredeti tulajdonos számára viszont terhet jelent, hiszen a volt bérlőjével szemben fennálló kötelezettsége alól csak a bérlő hozzájárulásával szabadulhat.

Az új Ptk. részletesebben rögzíti a felmondási időket. A szerződést napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra; heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján; havi bérleti díj kikötése estén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig; hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig lehet rendes felmondással a bérleti szerződést felmondani. Amennyiben a bérlő nem a fenti időpontra mondja fel a bérleti jogviszonyt akkor a felmondása a következő időszakra érvényes.

Az új Ptk. új szabályként vezeti be a bérbeadó karbantartási kötelezettségét, miszerint a bérbeadó karbantartási kötelezettségét életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibás esetén késedelme nélkül, egyéb esetekben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles teljesíteni.

Az új Ptk. új rendelkezésként rendezi az elviteli jog kérdéskörét. A nem tételesen kidolgozott bérleti szerződéseknél az ún. eredeti állapot helyreállítására történ utalás sok vitára adott alapot. Ez az új rendelkezés egyértelműsíti, hogy a bérlő nem gyakorolhatja az elvitel jogát az általa a bérleménybe vásárolt és beépített, felszerelt berendezési tárgyak vagy egyéb felszerelések tekintetében, ha ennek fejében a bérbeadó megfelelő kártalanítást ajánl fel és az a bérlő lényeges érdekeit nem sérti.

Mi kell a bérlőnek?

Nos, ez legalább annyira változó és nehezen meghatározható mintha arra lennénk kíváncsiak, hogy mi kell a nőnek? A "fene tudja".......

Bérlő és bérlő között hatalmas diferenciák, elvárások, vágyak lehetnek amelyeknek megfelelni, mint ingatlanos, meglehetősen nehéz. Természetesen ez a szakma arrol szól hogy kortól, nemtől, anyagi állapottól függetlenül meg kell hogy találjuk mindenki számára a tökéletes lakhelyet ami kielégíti minden igényét. Nekünk nem tisztünk helyettük dönteni, helyettük választani vagy eltávolítani őket álmaiktól vagy elképzeléseiktől! Nem a bérlőnek kell hozzánk igazodni, hanem nekünk kell a bérlőhöz igazodni. A mai gyorsan változó piacon nehéz érvényesíteni az akaratunkat, itt, ahol elsősorban természetesen a tulajdonos a főnök és mind neki vagyunk kiszolgáltatva. Én személy szerint csak és kizárólag olyan tulajdonossal dolgozom aki két lábbal a földön jár, értelmes, intelligens ember, korrekt gondolkozása van éspontos elképzelése a számára tökéletes bérlőről!